Orosz Lujza
Orosz Lujza | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1926. december 4. Petenye |
Elhunyt | 2020. szeptember 6.[1] (93 évesen) Kolozsvár |
Pályafutása | |
Iskolái | Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem |
Híres szerepei |
|
További díjak | Poór Lili-díj (1992) |
Orosz Lujza IMDb-adatlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz Lujza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Orosz Lujza (Petenye, 1926. december 4.[2] – Kolozsvár, 2020. szeptember 6.) Poór Lili-díjas erdélyi magyar színművésznő.
Életútja[szerkesztés]
Középiskoláit Szilágysomlyón végezte, majd a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tehetségkutató versenyén bekerült a színművészeti szakra (1946), s a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán végzett 1950-ben. Már 1948-tól a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja; innen ment nyugdíjba 1977-ben. Közben munkatársa a Kolozsvári Rádió magyar stúdiójának (1948-tól), tanársegéd a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán (1950–54), annak Marosvásárhelyre költöztetése után pedig a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban a beszédtechnika tanára (1954–57).
Főbb alakításai: a Bánk bánban Gertrudis (1954), a Csongor és Tündében az Éj Királynője (1947), A kőszívű ember fiaiban özvegy Baradlayné (1956), Barta Lajos Zsuzsi című darabjában a női főszerep (1957), az Antigonéban Hekabé (1959), a Három nővérben Olga (1955), az Euripidész és Sartre nyomán írott Illyés Gyula-féle Trójai nőkben Hekabé (1967), Csávossy György Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regénye nyomán írott darabjában Tarnóczyné (1977).
1992-ben a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja lett és abban az évben megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Poór Lili-díját,[3] majd 1994-ben a kisvárdai határon túli magyar színházi fesztiválon életműdíjjal tüntették ki. Szintén 1994-ben Erzsébet-díjjal jutalmazták. 2016-ban az Erdélyi Nemzetközi filmfesztiválon (TIFF) életműdíjjal tüntették ki.
Filmjei[szerkesztés]
- Horizont, 1971
- Makra, 1972
- 141 perc a befejezetlen mondatból, 1975
- Legato, 1977
- Hidegrázás, 1994
- Egyszer élünk, 2000
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=QucZG594a0c
- ↑ „Boldog kilencvenediket, drága Lujzi!”, Szabadság, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
- ↑ Balogh Edgár: Közművelődés. Romániai magyar irodalmi lexikon (1994)
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
- TIFF 2015 díjazottak
- „Boldog kilencvenediket, drága Lujzi!”, Szabadság, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
További információk[szerkesztés]
- Köllő Katalin: Orosz Lujza. Életútinterjú; előszó Nánay István; Polis, Kolozsvár, 2004 (Prospero könyvei)